женская одежда украина женская одежда киев женская одежда харьков женская одежда интернет магазин женская одежда одесса женская одежда купить

Vetélkedő-felhívás háromszéki 5–8. osztályosoknak

Azért vagyunk a világon, hogy...

 A csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kreativitási és műveltségi vetélkedőt szervez, Azért vagyunk a világon, hogy... címmel, háromszéki 5–8. osztályos diákoknak, Tamási Áron (1897–1966) születése 120. évfordulójának tiszteletére.

 A 2017. június 10-én, szombaton a múzeumban lezajló vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezését várják a szervezők 2016. május 21-ig, a következő elérhetőségeken: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0746 103 796 (Dimény-Haszmann Orsolya), 0733 009 222 (Szonda Szabolcs). Jelentkezéskor kérjük közölni a csapattagok, valamint az őket segítő pedagógus / kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét, az iskola nevét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím).

 A legjobban szereplő hét csapat jutalma részvétel lesz a két intézmény júliusi olvasó- és kézműves táborában.

 A vetélkedőre egy előzetesen elkészített feladattal érkeznek a csapatok: a címben elkezdett mondatot kell értelmezniük, befejezniük. A mondat kiegészítését, annak indoklását legtöbb 5 percben mutatják be a csapatok egymásnak és a zsűrinek a vetélkedőn. A bemutatóhoz mind szöveges, írott, mind audiovizuális tartalmakat (hangbejátszás, fotók, videofelvétel) fel lehet használni. A bemutató során a Tamási-regényben szereplő eredeti megállapítást lehet továbbgondolni, illetve alkalmazni lehet azt a mai valóságra, megfogalmazva egy saját(os) választ/befejezést a világban való helykeresésünkre, szerepünkre, feladatainkra vonatkozóan.

 

 A vetélkedő többi feladata kreatív jellegű lesz, a szükséges könyvészeti anyagot a szervezők e-mailen juttatják el a jelentkezetteknek.

 Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

VII. Székelyföld Napok

A VII. Székelyföld Napok programsorozat, melyhez a csernátoni múzeum is kapcsolódott, október 12-én rajtolt. Október 14-én, 17-én, 18-án és 21-én szervezett diákcsoportokat fogadunk múzeumpedagógiai tevékenységekre, október 19-én délután 2-től pedig minden érdeklődőnek levetítjük a Várkonyi Eszter, Erdély András, Vargyasi Levente által készített, Székely hagyományok című dokumentumfilmet.

https://www.facebook.com/pg/haszmannpalmuzeum.ro/photos/?tab=album&album_id=897932580307253

Csernátoni Burrogtató 2016.

Egyre messzebbre hallatszik a Csernátoni Burrogtató hívó hangja

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/riport/81531-Idutazs-traktorral.html

Időutazás traktorral 

Látványos, ugyanakkor gondosan megszervezett rendezvénnyel rukkolt elő szeptember 17-én a csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Kétség nem fér hozzá, hogy az égiek is áldásukat adták a 4. Csernátoni Burrogtatóra, mert talán az idei indián nyár utolsó meleg napját élvezhette az a rengeteg ember, aki azért érkezett a skanzenbe, hogy a veterán traktorokat megcsodálja. 

Daczó H. Barna

Tizenhárom géptulajdonos érkezett kilenc helységből, emellett a múzeum gyűjteményéből két traktor és egy régi favágógép vonult fel. A felvonulók sorát az Agrowest BMB cég egy-egy új traktora nyitotta, illetve zárta.

Traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel érkezett Albisból Bakcsi László, Szentkatolnáról Dénes Gyula, Szász János és Szász Csaba, Kézdialmásból Kelemen András, Tibódról Gál Levente, Csíkszeredából Kurkó János, Rákossy Levente, Csernátonból Mike Szilveszter, valamint Bod József Lázár aki Makó Tibor traktorját vezette, Lemhényből Nagy Mihály traktorját Nagy László hozta el, és természetesen ismét jelen volt a Magyarország legnagyobb traktorgyűjteményével rendelkező Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó, gépgyűjtő, a rendezvény támogatója és állandó partnere, akinek idén is négy gépe pöfögött el a faluközpontig és vissza. 

Életet leheltek a gépekbe 

A csernátoni múzeum mezőkövesdi testvérintézménye, a Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum szeptember első hétvégéjén immár 18. éve szervezi meg a gépésztalálkozóját, ebből ihletődve, hasonlót kívánnak meghonosítani itt, Háromszéken is. 

– A gépgyűjtemény javítása, karbantartása kisebb méretekben folyamatos volt az előző évtizedekben is, mindig volt olyan gépészbarátunk, aki nekilátott, jó szaktudásával megjavított egy-egy stabil motort, régi gépet. Aztán Lévay Sándor egy alkalommal ellátogatott a múzeumba, és a gépgyűjtemény láttán nagyon fellelkesült, hogy ezekbe a gépekbe életet kellene lehelni, felajánlotta segítségét – idézte fel a kezdeteket D. Haszmann Orsolya muzeológus, szervező. 

Így rendezték meg a csernátoni múzeum 40. évfordulóján, 2013-ban az első Burrogtatót. 

– A névötlet egy 1996-os rendezvény nyomán született meg, amikor édesapám elhívta Csernátonba Sylvester Lajos néhai újságírót, hogy lesz valami burrogtatás, jöjjön, nézze meg, írjon róla. Lajos bácsi, nagyon jó újságírói érzékkel, úgy fogalmazta meg, hogy Burrogtattak Csernátonban. Megtetszett nekem ez a szó, így született meg a rendezvény neve – mesélte.

Az előző évekhez hasonlóan, idén is az egyébként háromszéki gyökerekkel rendelkező Kádár Zoltán, a mezőkövesdi testvérintézmény igazgatója és Lévay Sándor szervezte be a magyarországi gépészeket, de a rendezvény hírének köszönhetően akadtak olyanok is, akik önként jelentkeztek, hogy eljönnének megnézni, mi van itt nálunk, segítenének a gépeink javításában.

– Eddig 4–5-en jöttek segíteni egy-egy alkalommal, idén tizenketten érkeztek Gyöngyösről, Szarvasról, Gyálról, Mezőkövesdről, Albertirsáról és Szentkirályról, és már múlt hét közepétől előkészítettek mindent, megjavítottak néhány stabil motort, újra üzembe helyezték a gépeket – részletezte a házigazda.

 „A rendezvény kinövi az udvart”

Lévay Sándor lapunknak így nyilatkozott: „Igyekszünk tevékenyen részt venni a Csernátoni Burrogtatón, mindent megteszünk azért, hogy a múzeum gyűjteményében található gépek működőképesek legyenek. Örülök, hogy most burrog el mellettünk az a gép, amelyik negyven évig mocsárba volt süllyedve, és amelyből egy álló napig próbáltuk csak a dugattyút kiszerelni. Rendkívüli öröm és büszkeség, hogy a saját „lábán” megtette a felvonulást, és vissza is tért. Tavaly megjósoltam, hogy a rendezvény kinövi az udvart, és láthatjuk, az emberektől és a gépektől nehezen lehet elférni. Idén két Hofherr- és két Dutra-traktort hoztunk ide egy nyerges vontatóval. Bárhová megyünk Európába, igyekszünk a magyar gépgyártást megmutatni. Remélem, jövőre is visszatérünk, már tavasszal, nyár elején, hogy előkészítsük a következő Burrogtatóra a bemutatásra szánt gépeket.” 

Idén újdonsággal is szolgáltak a régi gépek szerelmeseinek a szervezők, hiszen, míg előző években traktorokat, stabil gépeket indítottak be, szombaton cséplés-bemutatót is végignézhettek. A múlt század elején készült cséplőszekrényt egy McCormick-traktor hajtotta meg. 

Az előkészületekben és a bemutatón olyan helyiek és környékbeliek is segítettek, akik annak idején csépeltek ilyen gépen, mint Rákosi Albert (Albis), Lukács Vilmos (Felsőcsernáton), Cseh Mihály (Alsócsernáton). 

– A cséplőszekrény Nagybaconból került a múzeumba, Boér Árpád bácsitól, akinek az édesapja építette meg, és sokáig használta. Szíjazatot raktunk rá, és lehetett látni, hogy még mindig jól végzi a dolgát. Elhívtuk Árpád bácsit is a rendezvényre, és megilletődve látta, amint a gépe működik. Ő annak idején felújította e gépet, nem csak csépelt vele, a keze munkája is rajta van – osztotta meg lapunkkal Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus.

Van, aki tovább vigye a hagyományt

A rendezvény arculatát sem bízták a véletlenre a szervezők, plakátokról, emléklapról és pólókról Kolumbán Hanna képzőművész munkája köszönt vissza, melynek alapját a 9 éves Dimény-Haszmann Örs rajza adta. Ennek kapcsán D. Haszmann Orsolya örömmel újságolta, „több téren is nevelődik az utánpótlás itt az udvarban. A gépészünk, Haszmann Lajos (Tóni) unokatestvérem, aki testvérével, Lászlóval, nagybátyáimmal, édesapámmal, a család minden férfitagjával együtt rengeteget javítja, rendezi, folyamatosan karban tartja a gépeket és azok környezetét. Nevelődik a következő, negyedik nemzedék is, hiszen Gabriella unokatestvérem fia, Zalán állandóan a gépek körül forog, szereli ezeket, és óriási élményt jelentett számára, hogy a felvonuláson, felnőtt felügyelete mellett, elvezethette az egyik favágógépet. A családban minden fiúgyerek ragaszkodik valamilyen módon a régi gépekhez, van, aki lerajzolja, van, aki szereli, vagy épp vezeti ezeket.”

A rendezvény egyre népszerűbbnek bizonyul, idén a látogatók száma a szervezők szerint kétszerese volt a tavalyinak. 

– Tavaly is – úgy véltük – rengeteg embert megmozgattunk, és idén ezt is sikerült túlszárnyalni. Van valami a Burrogtatóban, ami miatt nagyon vonzó, és örvendek, hogy magukénak érzik az embe­rek. Sokan eljöttek Csernátonból, de rengeteg idegen arcot is láttam, ami szintén nagyon örvendetes. A vidékünk lakói mezőgazdálkodásból, gazdálkodásból éltek, élnek, és ezért is ragaszkodunk ennyire ennek régi tárgyi emlékeihez, hiszen ezekből az ősök munkája, élete köszön vissza. Ez a gyűjteménycsoportunk elsősorban a férfiakhoz, gépészekhez áll közelebb, de igyekszünk mindig olyan kísérőprogramokat kitalálni, hogy az egész családnak tudjunk valamilyen élményt nyújtani – fogalmazott D. Haszmann Orsolya.

Néptánc, szalonzene és gyerekjátékok

És valóban, kísérőprogramokban sem volt hiány. Partnerként bekapcsolódott a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, akik székelyruhába öltözve a rendezvény egyik színfoltját képezték, míg a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Szováti Mária által vezetett néptáncosai a millenniumi emlékünnepség 120. évfordulójára és a magyarok honfoglalásának 1120. évfordulójára emlékező villámcsődületükkel mozgatták meg a bámészkodókat. A kicsik és szüleik számára kézműves-programokkal is készültek a szervezők, Bagoly Erzsébet, Orbán Enikő, Maksai Ildikó, Haszmann Imelda és Haszmann Gabriella vezetésével lehetett nemezelni, fonni, varrni, festeni, Fákó Zsófia és Alpár, a csernátoni néptánccsoport vezetői tánc­házat tartottak, illetve népi gyerekjátékokat játszottak kicsikkel, nagyobbakkal. Aki estére megéhezett, az Enikő Vendégház jóvoltából ízletes bográcsos estebédet fogyaszthatott el a sátorban, ahol a Kovászna Megyei Művelődési Központ népi mesterségekhez kapcsolódó pannókiállítása és Lőfi Gellért által előadott, 20-as, 30-as évek szalonzenéje adta a hang és képi hátteret. Emellett a Székely Vendéglő lacikonyhája körül is nagy sürgés-forgás volt, csakúgy mint a Csernátoni kürtőskalács- és lángoskészítők sátránál, de lehetett még kecske- és bivalysajtot, finom borokat, fagylaltot kóstolni, továbbá egészséges, havasi mézet is vásárolni.

Köszönetnyilvánítás

A Haszmann Pál Múzeum munkaközössége köszöni a szervezésben nyújtott támogatást a Lédem 2000 Kft.-nek – Lévay Sándor vállalkozónak, gépgyűjtőnek, a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeumnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központnak, anyaintézményének, a Székely Nemzeti Múzeumnak, a Bethlen Gábor Alapnak, a Communitas Alapítványnak, a Nexxon, az AgroWest BMB, a Bertis, a Diószegi Pékség, a Bene boltja, az MP Agro, a Julius Meinl, a Screw-Bolt cégeknek, Mocanu György egyéni vállalkozásnak, Tannin borháznak, Hegedűs Ferencnek, Csernáton Község Tanácsának, Kézdivásárhely önkormányzatának, Dabas Város Önkormányzatának, Nagy Mihálynak (Mezőhegyes), Kurkó Jánosnak, Barabás Áronnak, Máthé Sándornak, Luka Lorándnak és mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak a rendezvény létrejöttéhez. Köszönet a magyarországi gépészeknek, akik a múzeum munkatársaival együtt előkészítették a gépeket, motorokat a rendezvényre: Lévay Sándor – Gyöngyös, Kádár Zoltán – Mezőkövesd, Borgulya Gábor – Gyál, Csernus Mihály – Szarvas, Gyetván Róbert – Gyöngyös, Rimavecz Mihály – Szarvas, Terhes György – Szarvas, Kozma Ákos – Szarvas, ők a Szarvasi Veteránjármű Baráti Kör tagjai, Molnár Pál – Mezőkövesd, Rávágyi János – Albertirsa, Tóth Béla Zsolt – Albertirsa, Sándor István – Szentkirály.

 

Képes történetek

Olvasó- és kézművestábor a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár a csernátoni Pál Múzeummal közösen negyedik éve szervez olvasó- és kézművestábort 5–8. osztályos tanulóknak. Idén, július 20–24. között, a hasonló címmel lezajlott vetélkedő után, Képes történetek címmel zajlott a tábor, melyen a részvételt a vetélkedő első nyolc csapata kapta jutalmul.

A tábor július 20-án délután kezdődött Müller Henrietta csapatösszerázó játékaival. 

Az olvasótábori műhelyfoglalkozást, Szövegek, világok, szövegvilágok címmel, Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke és Gombosné Szabó Sára, a Kaposvári Egyetemi Könyvtár munkatársa vezették, míg a kézműves tevékenységeket Dimény-Haszmann Orsolya és Orbán Eniko biztosították a táborlakóknak. A programot filmvetítések, beszélgetések, találkozók színesítették, olyan közreműködőkkel, mint csütörtök este Fekete Vince kézdivásárhelyi költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, péntek délután Kispál Attila és Ágnes-Evelin Kispál, a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársai, akik interaktív foglalkozást tartottak a táborlakóknak. Idén is volt színész és zenész meghívottja a tábornak, pénteken Kolcsár Jocóval, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészével zenés beszélgetés volt a színész-élet dolgairól, a kulisszák világáról, színpadról, külön meghívott volt Lőfi Gellért zeneművész, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója. Szombat este Zsidó Ferenc székelykeresztúri prózaíróval, tanárral, az Eirodalom erdélyi irodalmi portál szerkesztőjével Laska Lajos világában kalandozhattak a táborlakók.

A kevés szabadidőt játékkal töltötték, valamint Dimény-Haszmann Árpád költővel, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztőjével az immár hagyományos táborilap-szerkesztéssel foglalatoskodhattak. A szervezési és háttérmunkákat Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója látta el, ugyanakkor ő volt a tábormeghívottak beszélgetőtársa is. 

Köszönjük Finta Iringó, Incze Melinda és Zsigmond Laura kísérőtanároknak, hogy bekapcsolódtak a tábori programokba és vállalták a diákok felügyeletét is a tábor ideje alatt.

A tábort a Nemzeti Kulturális Alap, a sepsiszentgyörgyi Bertis Kft. és a bukaresti Valvis Holding támogatta.

 

http://www.3szek.ro/load/cikk/93521/mibholbmikor:::http://www.3szek.ro/load/cikk/93521/mi_hol_mikor

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/79796-Kpes-trtnetek-nyomban.html

 

https://www.facebook.com/orsolya.d.haszmann/media_set?set=a.10208430248865706.1073741923.1590814726&type=3&pnref=story

 

 

KaPoCs 2016. – július 2-3.

 A pécsi Míves Mag Műhely alkotóit már jól ismerik a csernátoniak, évről évre "hazajönnek", ismét színes programmal, és szeretetükkel érkeznek hozzánk és magukkal hozzák a pécsi Boja-zenekart is.

 A két nap alatt lesz kiállításmegnyitó, de lesznek koncertek és kézműves műhelyekbe is bekapcsolódhatnak az érdeklődők.

 A programmal párhuzamosan, péntektől hétfőig megtekinthető lesz a múzeumkertben a Szakrális értékeink a Kárpát-medencében című vándorkiállítás.

 A Határokon Túli Magyarságért Alapítvány közel 10 éve folytat gyűjtő, dokumentáló és archiváló tevékenységet „Szakrális értékeink a Kárpát-medencében” tematikával, amelynek adattára megtalálható az alapítvány honlapján is. A vándorkiállítás az adattár anyagából válogatva mutat be Erdélyben, Vajdaságban, Muravidéken, Kárpátalján, Drávaszögben és Felvidéken készült fotókat, amelyek a magyarság megtelepedésének térbeli bizonyítékait, objektumait ölelik fel: templomokat, templomrészleteket, freskókat, kápolnákat, temetőrészleteket, szentek szobrait, út menti kereszteket. A fotókiállításhoz szakrális tartalmú ünnepeink kézműves tárgyai kapcsolódnak.

 

 Mindenkit nagy szeretettel várunk!

 A július 2-án nyíló kiállítás az „Isten veletek és velem” című pécsi kiállításból válogatva kapcsolódik a Haszmann Pál Múzeum gyűjteményéből összeállított I. világháborús tárlathoz, amely azt mutatja meg, hogyan élték meg a katonák és szeretteik a hosszú háborús éveket. 

 A Pécsről érkező kiállítás címét egy közkatona, közel 100 éve megírt levelének utolsó sora adta, ahogyan elköszön aggódó édesanyjától és testvéreitől: „Sírig szerető fia, és testvéretek. Isten veletek és velem”. Rakovics Gábor ezen utolsó levelét 1916. március 16-án írta, március 17-én a Doberdói-fennsíkon halt meg sok ezer magyar katonatársával együtt. 

 E megrázó erejű levél jól példázza a pécsi és csernátoni kiállítás célját: hétköznapi hősök és sorsok kiemelésével idézni meg az első világháborút. A csernátoni kiállítást pécsi, vajdasági és drávaszögi személyes történetek, elbeszélések, napló- és levélrészletek, korábban ismeretlen, magángyűjteményekből előkerült fotók, képeslapok egészítik ki, megidézve élettörténeteket, kortörténetet. 

 A kiállításon megjelenő sorstörténetek egyben barátság-, szerelem-, családtörténetek is. A száz esztendővel ezelőtt kirobbanó Nagy Háború férfiak millióit szólította el a harctérre, távol a szülőföldtől. A kényszerű távollét alatt a kapcsolat egyetlen módja a levelezés volt. Naponta, hetente fordultak meg a levelek, olykor csomag is eljutott a távolban harcoló családtaghoz. E levelek mára érdekes és értékes kordokumentumokká váltak, hiszen amellett hogy egyéni sorsokat láttatnak, megmutatják a háború alatti Magyarország mindennapi életét is.

 A megnyitón a Boja zenekar katonadalokból összeállított műsora lesz hallható.

 A zenekar 2010 nyarán alakult, nevük egyik jelentése: törődés, gazdagság. Illetve, ahogy fogalmaznak tagjai: „Szinte minden nyelven jelent valamit. Katalánul, vagy gallul őrült. Délszláv nyelveken, szerbül, horvátul, bosnyákul vagy szlovénül: színek. Dél-Afrikában használja egy törzs a szót, amely sesothóiul színt jelent. Madagaszkáron is több nyelven beszélnek. Az egyik elfogadott a malagasy, melyen a Boja annyit tesz: ingyenes. Létezik Indonéziában egy Boja nevezetű falucska Jawa szigetén. Ha Semerángon landol a géped az óceán partján, akkor délre vedd az irányt, meglesz a település. Javanese nyelven a Boja anyajegyet jelent. Szlovákul harc, svédül bilincs, hun nyelven gazdagság, törődés. Nekünk egy zenekar! Együtt őrülünk meg a színpadon és lebilincseljük a közönséget. Minden dalunk ingyenesen letölthető nem csak Madagaszkáron. Törődünk a magyar népdallal, fontosak nekünk a színek, és megóvjuk a zenei hagyományunk gazdagságát. Lehetőségeinkért megharcolunk Szlovákián túl is, és minden tagunk büszkén viseli az anyajegyeit a világ bármely pontján.” 

http://cult-fusion.hu/?page_id=239

 Az együttes tagjai: MARTOS G. CSONGOR – ének, népi hangszerek; BÜKI RICHÁRD – gitár; BAGÁNY ATTILA – dob; BARTA TAMÁS – gitár.

 2011 januárjában készült el első kislemezük, a 2011-es Budapest Fringe Fesztivál különdíjasa lettek világzene kategóriában. 2012-ben beválogatták a Talentometer világzenei elődöntőjébe. 2012-ben jelent meg első nagylemezük ZeneBoja címmel, ezen közreműködik Balázs Gergely, Bárány Tamás és Fekete-Kovács Kornél.

 Jelentősebb fellépéseik:

 Somló Hangja Fesztivál (2011), Zánkai Borfesztivál (2011), Művészetek Völgye - Kapolcs (2011), Pesthidegkúti Nyári Fesztivál (2011), Pécsi Napok - Örökség Fesztivál (2011), I. Zsolnay Fesztivál - Pécs (2012), Örökség Fesztivál – Szolnok (2012), Pünkösdi Nyitott Pincék Napja - Palkonya (2013), Ezerlámpás Éjszakája - Pécs (2013), Széna vagy Szalma Fesztivál - Tőserdő (2013), Visegrad Wave Folk Festival – Czeremcha, Lengyelország (2013), VI. SióFolk Fesztivál - Siófok (2013), Művészetek Völgye - Palya udvar - Kapolcs (2013), Emmausz Fesztivál - Húsvéti Nyitott Pincék Napja - Bóly (2013), I. ZagyvaParty - Jászberény (2014), Mesterségek Ünnepe - Budapest (2014), Örökség Fesztivál - Szolnok (2014), Ízek, Korok, Hangulatok Fesztivál - Esztergom (2014).

 Videók, hangfelvételek az együttes honlapján: 

https://www.reverbnation.com/bojazenekar

 A program folytatásaként július 3-án gyermekkoncerttel és kézműves műhelyekkel várjuk az érdeklődőket 15 órától a múzeumkertbe. https://www.facebook.com/hangerdotarsulatpecs?ref=hl