женская одежда украина женская одежда киев женская одежда харьков женская одежда интернет магазин женская одежда одесса женская одежда купить
http://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/1-1_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/10-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/11-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/12-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/13-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/14-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/2-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/3-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/4-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/5-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/6-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/7-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/8-2_resize.jpghttp://www.haszmannpalmuzeum.ro/images/kepek/9-2_resize.jpg

Üdvözöljük a Haszmann Pál Múzeum honlapján!



A nagy kapun belépve az udvarra, mindenki megtorpan egy pillanatra, hiszen szeme elé tárul egy gyönyörű park szinte közepén a nemesi udvarházzal, kúriával, tőle jobbra a szabadtéri múzeum, beépített székely házakkal, balra a temető

  

Néhai Haszmann Pál és néhai Haszmann Pálné Cseh Ida, a múzeum alapítói, mindig előszeretettel beszéltek a hozzájuk közel állóknak arról, hogy miként született meg a múzeumalapítói gondolatuk, elhatározásuk. Erre rákérdezve Haszmann Pál beszélt arról hogyan lett szerelmese a régi tárgyaknak, örömmel mesélt a Székelytamásfalván eltöltött vakációs éveiről. 1902-ben született a Kommandó melletti Gyulafalván, de nyarait nagymamájánál töltötte, Székelytamásfalván, ahol volt neki egy alkalmas rejtekhelye, egy sütőkemence padlása, ahova már kisgyerek korában gyűjtögette össze a faluból a díszített tárgyakat, olyanokat, amelyek neki, mint gyermeknek megtetszettek. Ő ott magának egy kis „múzeumot” rendezett be. De milyen a sors, egy nagypénteki napon a nagymamája kalácsot akart sütni, behevített a kemencébe, s egy kipattant szikrától leégett az egész sütőház, gyűjteményestől együtt, csak a vastárgyak maradtak meg, de aztán ő igyekezett pótolni ezeket. Talán addig, a gyerekkor álomvilágába vezethető vissza az ő szeretete a tárgyak iránt, a múzeum gondolata is akkor, ott, az 1910-es években fogant meg a szívében. Később pedagógus családba házasodott be, feleségül vette néhai alsócsernátoni Cseh Idát, Cseh Lajos igazgató-tanító leányát, az 1930-as évek elején. Közben sose hagyott fel azzal a gondolattal, hogy bizony az itt kallódó értékeket megmentse, összegyűjtse. Gyűjtötte is a tárgyakat, már alig lehetett járni tőlük a csernátoni lakásukban. S aztán tovább érlelődött bennük a gondolat, hogy ezt meg kell mutatni másoknak is, valamit kell tenni vele, létre kell hozni egy múzeumot. Ebben a gondolatban őt sokan támogatták. Az ebek harmincadjára hagyott Damokos Gyula-féle udvarházat és kertjét megkapták az akkori állami vezetőktől és létrehozhatták ezt az intézményt Csernátonban. 1973. február 25-re tehető a nyitás időpontja, és ’73 nyarára már az is megfogalmazódott, hogy ide be lehet telepíteni a székely népi építészeti emlékek közül egy-egy székely háztípust, egy malmot, székely kapukat, amelyek pusztulásra ítéltettek, a méhészkedés tárgyi emlékanyagát, be kell mutatni egy régi temetőképet, hiszen metamorfózisát éli a régi temető is. Néhai Haszmann Pál szorgalmazta azt is, hogy a termelő szövetkezeteknél található a sok régi mezőgazdasági szerszám és gépanyag, azt is meg kell menteni. Ő fogalmazta meg azt, is hogy nemsokára a régi a házakból száműzik az öntöttvas kályhákat, hiszen divatossá vált a csempekályha, a régi fölöslegessé válik, kidobják, egy szép gyűjtemény lehet belőle. Valamikor ez majd számot adhat a magyar öntöttvasművességről, az öntőműhelyek a múltjáról.

 

És gyűlt és gyűlt a tárgyi és szellemi anyag…

 

A kilencvenes évek elején többekben megfogalmazódott, hogy ez a múzeum immár az ő nevén éljen tovább.

Azért, hogy a múzeum ne holt tárgyak intézménye legyen, megalakult 1973-ban a Csernátoni Népfőiskola és a Bod Péter Közművelődési Egyesület is, melynek égisze alatt magjelent a Csernátoni Füzetek közművelődési kiadvány is. A Népfőiskolában folyamatosan azóta is hagyományos népi mesterségeket, elsősorban a fafaragás ősi mesterségének csínját-bínját és a bútorfestés gyönyörű motívumkincsét, sok hasznos régi mesterség fortélyait sajátíthatják el az alkotó fiatalok. Egy idényben itt több mint 600 fiatal fordul meg, találkozva egymással a történelmi Magyarország minden szegletéből és a nagyvilágból.

View the embedded image gallery online at:
http://www.haszmannpalmuzeum.ro/#sigFreeId1aa4a585a1

Képes történetek

Olvasó- és kézművestábor a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár a csernátoni Pál Múzeummal közösen negyedik éve szervez olvasó- és kézművestábort 5–8. osztályos tanulóknak. Idén, július 20–24. között, a hasonló címmel lezajlott vetélkedő után, Képes történetek címmel zajlott a tábor, melyen a részvételt a vetélkedő első nyolc csapata kapta jutalmul.

A tábor július 20-án délután kezdődött Müller Henrietta csapatösszerázó játékaival. 

Az olvasótábori műhelyfoglalkozást, Szövegek, világok, szövegvilágok címmel, Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke és Gombosné Szabó Sára, a Kaposvári Egyetemi Könyvtár munkatársa vezették, míg a kézműves tevékenységeket Dimény-Haszmann Orsolya és Orbán Eniko biztosították a táborlakóknak. A programot filmvetítések, beszélgetések, találkozók színesítették, olyan közreműködőkkel, mint csütörtök este Fekete Vince kézdivásárhelyi költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, péntek délután Kispál Attila és Ágnes-Evelin Kispál, a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársai, akik interaktív foglalkozást tartottak a táborlakóknak. Idén is volt színész és zenész meghívottja a tábornak, pénteken Kolcsár Jocóval, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészével zenés beszélgetés volt a színész-élet dolgairól, a kulisszák világáról, színpadról, külön meghívott volt Lőfi Gellért zeneművész, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója. Szombat este Zsidó Ferenc székelykeresztúri prózaíróval, tanárral, az Eirodalom erdélyi irodalmi portál szerkesztőjével Laska Lajos világában kalandozhattak a táborlakók.

A kevés szabadidőt játékkal töltötték, valamint Dimény-Haszmann Árpád költővel, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztőjével az immár hagyományos táborilap-szerkesztéssel foglalatoskodhattak. A szervezési és háttérmunkákat Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója látta el, ugyanakkor ő volt a tábormeghívottak beszélgetőtársa is. 

Köszönjük Finta Iringó, Incze Melinda és Zsigmond Laura kísérőtanároknak, hogy bekapcsolódtak a tábori programokba és vállalták a diákok felügyeletét is a tábor ideje alatt.

A tábort a Nemzeti Kulturális Alap, a sepsiszentgyörgyi Bertis Kft. és a bukaresti Valvis Holding támogatta.

 

http://www.3szek.ro/load/cikk/93521/mibholbmikor:::http://www.3szek.ro/load/cikk/93521/mi_hol_mikor

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/79796-Kpes-trtnetek-nyomban.html

 

https://www.facebook.com/orsolya.d.haszmann/media_set?set=a.10208430248865706.1073741923.1590814726&type=3&pnref=story

 

 

Képes történetek

 

 Felhívás vetélkedőre háromszéki 5–8. osztályosoknak 

   A csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kreativitási és  műveltségi  vetélkedőt szervez Képes történetek címmel, háromszéki 5–8. osztályos diákoknak.

   Ha ránézünk egy képre, eszünkbe jut róla egy történet, ha olvasunk, hallunk egy történetet, képek jelennek  meg  lelki szemeink előtt. Ezért választottuk idei felhívásunk címeként a Képes történeteket. A vetélkedőn nyelvi,  irodalmi,  néprajzi, helytörténeti megközelítéssel világítunk rá arra, hogy képes történetek vesznek körül  bennünket, képekkel,  történetekkel elmesélhető minden, ami bennünk és körülöttünk van.

   A vetélkedő 2016. június 11-én lesz, május 20-ig lehet  jelentkezni a következő elérhetőségeken:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0746  103 796 (Dimény -  Haszmann Orsolya), 0733 009 222  (Szonda Szabolcs). A jelentkezéskor kérjük közölni a  csapattagok, valamint  az őket segítő pedagógus /  kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét, az iskola nevét,  elérhetőségét  (telefonszám, e-mail-cím).

  A legjobban szereplő csapatok jutalma részvétel a két intézmény júliusi olvasó- és kézműves táborában.

  A vetélkedőre egy előzetesen elkészített feladattal érkeznek a csapatok. Ki kell választaniuk egy régi fényképet  –  családi fotó, régi fénykép a településükről stb. –, és le kell írniuk annak elképzelt vagy valós történetét,  amelybe  legyen beleszőve egy-egy érdekes, tanulságos esemény, történelmi adat, hagyomány, ami a szűkebb-  tágabb  környezetükre jellemző. (Településükön ismert szokásra, hagyományra, eseményre gondolunk, ami az  adott fénykép  alapján történő családi beszélgetés során is előjöhet. Pl. egy családi fotó felidézhet keresztelőt  vagy húsvéti  locsolkodást, a település főterét ábrázoló fénykép egy március 15-i rendezvényt stb.) A történet  vetélkedőn való  bemutatásához kiegészítésként felhasználható hanganyag (pl. népdal, felvétel egy idős  személlyel, aki mesél régi  dolgokról), videófelvétel, írott anyag (pl. településre, családra vonatkozó régi  felvétel, dokumentum).

  A vetélkedő többi feladata kreatív jellegű, illetve az alábbi lista által ajánlott könyvészet tanulmányozásán  alapuló  lesz.

 Ajánlott könyvészet

Baka – Péterfy: Tarkabarka bokréta. Nyelvi játékok, fejtörők, tréfák kicsiknek és nagyoknak, Kriterion, Bukarest, 1995.

*Gyapay – Megyer – Ritoók: Ki mondta? Miért mondta?, RTV-Minerva, 1977.

Gyöngyössy János (szerk.), Székelyföldi legendás várak, Székelyudvarhely, 2015. (háromszéki vonatkozású részek)

*Herendi Miklós: Művészettörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

Hernádi Sándor: Nyelvi próbák, Móra Könyvkiadó, 1982.

Lukácsy András: Kiment a ház az ablakon… Költészet és játék, Gondolat, 1981. (506–527., 528–554.)

*O. Nagy Gábor: Mi fán terem?, Gondolat – Tálentum, 1993.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/110.html

Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Néprajzi ismeretek mai használatra, Mezőgazdasági Kiadó, 1984.

*Zsigmond Győző: Nyelvi rejtvény, játék, verseny, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2011.

 

A csillaggal jelölt könyvekből csupán részletek lesznek szükségesek, ezeket elküldjük e-mailen a jelentkezőknek.

További információk a szervező intézmények honlapján lesznek elérhetők a jelentkezés lezárultáig (http://tinyurl.com/hrxbcn3, www.haszmannpalmuzeum.ro).

Szeretettel várjuk az érdeklődőket, jelentkezőket!